Jó hír, hogy kicsit nyugodtabb, pihenősebb időszaka következik szegény politikusoknak. Magyarok, szlovákok, osztrákok és a többiek most kijátszhatják egymás ellen a jajdeutáljukegymást, mingyárháborúbamegyünk kártyát. Ezen elnyammog a nép pár évig, és addig sem panamákkal és korrupciókkal és szervezett bűnözéssel és közbeszerzéssel és levajazott pályázatokkal van elfoglalva.
Még talán előre meg is beszélték egymással a forgatókönyvet a különböző országok vezetői.
Szegény szélsőjobboldali tömeg: zavarodott, álomvilágban élő öregek, bizonytalan, sikertelen, tudatlan fiatalok. Annyira szeretnének tartozni valahová ebben a nagy viharban. És éppen kapóra jönnek, ők szolgáltatják a cirkuszt, amiből szépen megél a politika meg a sajtó.
A történelem szép, tanulságos dolog. De nem létezik, mint olyan. Elmúlt. Azért történelem. Hogy mi volt ezer, meg száz éve, abból lehet okulni, de ezen túlmenően senkit sem érdekel. Minden ország elkezdhetne hepciáskodni, és bemutatni egy térképen, mikor volt a legnagyobb. Az országok 90%-a volt már valamikor ötször akkora is, mint jelenleg: akkor most jogosan áhítozik mindenki egy összeadva Neptunusz méretű szállásterületre?
A szép emlékeinkkel, a történelmi jelmezeinkkel meg a geopolitikai helyzetünk finomságaival nyugodtan elszöszmötölgethetünk, kurvára nem izgat fel senkit. Nincs olyan, hogy Kelet-Közép-Európa.Olyan sincs, hogy Közép-Kelet-Európa. A határainkon kívül csak a Kelet-Európát használják, ott lakunk. Periféria, csendes, eseménytelen környék, idilli hátsó kert.
Lehet energiát elpazarolni a hőzöngéssel, de igazából ezek az emberek csak beinjekciózott patkányok, akik összevissza szaladgálnak a műanyag labirintusban, míg a nagyokosok röhögve hajolnak föléjük, és kinyerik belőlük a használható anyagokat.
Ha már annyira ugrándozunk a történelmi dolgainkkal, akkor érdemes lenne egyszer nyititt szemmel beleolvasni a történelembe. A hőzöngésből még sose lett semmi, csak arra jó, hogy a gazdasági válságok közben ide csatornázzák a vezérek a népdühöt. Ezt már jó sokszor eljátszották velünk, meg másokkal is. Na mindegy, a történelemből úgyse tanul senki. Az amerikaiak pár évente megszállnak egy megszállhatatlan, idegen országot, kicsit buliznak benne, mindent összetörnek, aztán megrettenve távoznak. A kelet-európaiak pár évente határvillonganak és etnikailag veszekednek, miközben a politikusaik röhögve bepakolják a pénzüket a terepjáróikba.
Csak néhány nép van, akik nem szoktak annyit hőzöngeni. Svájciak. Britek. Skandinávok. Na, nekik nem is kell mindent húszévente újjáépíteniük.
